Szombat reggel, amikor fölkeltem, szinte biztos voltam benne, hogy nem fogok Århusba menni. Fáradt voltam és kicsit kapart a torkom (később kiderítettem, hogy az egész a por miatt van, mivel az ablakot egész éjszaka nyitva tartjuk). Már épp írtam az sms-t Annanek, amikor eszembe jutott, hogy azért legalább megnézhetném a járatokat. Miután kiderítettem, hogy nincs 1 óra az út, rögtön fölbátorodtam és ebéd után el is másztam az állomásra. Mivel mostmár van Wild Cardom, így kedvezményesen utazhatok a vonatokon, szóval még a jegyet is túl lehetett élni. Århus nagy város. De szép. Minden téglából van, mivel hegy nincs, hogy anyagot lehessen szerezni. Az viszont érdekes, hogy a kockaépületek modernnek számítanak. Nálunk ezek a szocializmusban voltak divatban, itt meg minden új háznak ez a "designe"-ja. Pl. az Aros Múzeumnak is az a beceneve, hogy vörös kocka. Ez olyasmi, mint a csodák palotája és a modern art egy épületben. Volt pl. egy terem, ahol két szupierinteligens kerekes szék körül kellett mászkálni és egy idő után üzennek neked valami rád jellemzőt. Nekem ezt a mondatot adták ki: "Nem tudod megfogalmazni a vágyaid.", Annanak pedig ezt: "Nem látod az óceánt, de érzed az illatát.". Mivel elég nagy az épület, ezért nem néztük végig az egészet, viszont találkoztam ELTE-s svédes magyarokkal:) Mik nem vannak. Ezek után sétáltunk egy nagyot a szép kis utcákon és ellátogattunk az egyetem(ek)hez. Itt tényleg mindent lehet tanulni, ráadásul minden egy helyen van (olyan, mintha nálunk a TTK, IK, BTK, ÁJK, stb. épületek egymás mellett lennének). Több nézelődésre sajnos nem volt időnk, mert már sötétedett és jött a hideg is, úgyhogy hazamentünk Annaékhez. Most tessék megkapaszkodni vagy legalábbis leülni: egy buszjegy Århusban 32 kr, ami kb. 1280 Ft!!! Szóval ha csak egy megállót akarsz utazni, akkor nem vagy normális, ha busszal mész. Nekem viszont csak föl kellett mutatni a vonatjegyemet, azt is elfogadják. Érdekes. Amikor végre melegbe értünk, Anna fölkészített rá, hogy van egy kutyája, ne ijedjek meg. Gondoltam valami kis házikedvenc, de nem. Labrador! A házban! Egyébként gyönyörű szép fekete és Fliknek hívják. (A flika svédül lányt jelent, de mivel ő fiú, ezért flik.) Végülis nem mentem vissza a suliba, hanem ott aludtam Annaéknál, mert ma Margarethe szülei elhoztak minket. Jó volt kicsit lepihenni ennyi program után. Este megünnepeltük Søren 21. szülinapját, aztán még lehet, hogy közös alvást is rendezünk a jeles nap alkalmából:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése