Nos hát kérem eljött a péntek, amikor is találkoztam Anne egyik sokat emlegetett barátnőjével. A nevét nem próbálom meg leírni, mert őszintén szólva fogalmam sincs, hogy hogy kell, ezért csak így magyarosan Zsanettnek fogom hívni:). Megérkezése alkalmából (meg azért is, mert Olgáék most 10 napot Finnországban töltenek a Euro classzal; meg már nagyon megirigyeltem Boriék babazsúrjait:P) rendeztünk egy kis lányos összejövetelt a szobámban. Jungle Speedet játszottunk (ha ugyanaz a minta jön ki két embernek, akkor el kell kapni a kör közepén lévő homokóra alakú botot és harcolni érte), ami Maria körmei miatt elég vicces (és kicsit fájdalmas) lett. Ezek után random módon kiválasztottuk a Pocahontast, mint megnézendő filmet, és természetesen együtt énekeltünk fűzanyóval (ők dánul, én magyarul:)) és buzdítottuk John Smitht. Annyira sokáig nem maradtunk fönn, mert tudtuk, hogy kellenei fog az energia. Szombat délután ugyanis fokozatosan megérkeztek a barátok (erre a napra mindenki meghívhatott pár embert, hogy megmutassa nekik a højskolet és együtt bulizzanak). Vacsoránál már majdnem 200-an voltunk és mivel az én csoportom volt beosztva a konyhára, így rohamtempóban mosogattunk 6-an, a többiek meg hordták a kaját. Sajnos e miatt lemaradtam a Swing Sisters első daláról, de a másodiknál már ott voltam (Levi, majd hazaviszem a kottákat, nagyon jók és van angol is:)).
A desszert után mindenki visszavonult cicomászkodni és úgy 9 körül már be is indult a buli. Azt birom a dánokban, hogy nem szégyellősködnek, hanem ha jó szám van, akkor mindenki fölugrik a parkettra, ha meg rossz, akkor mindenki leül. Na a zenekar csupa jó dalokat játszott (nap közben is találkoztam velük, de őszintén szólva nem néztem volna ki belőlük, hogy láttak már hangszert) és olyan hangulatot csináltak, hogy amíg ott voltak, mindenki tombolt.
Utánuk viszont (ez is a nagy bulizós mivoltomat tanusítja) fél 2 körül elballagtam aludni:). Ilyenkorra ugyanis már mindenki elkezd lerészegedni, úgyhogy akivel akartam, már éjfél előtt megismerkedtem. Pl. Kiuval (Anna barátnőjével) és Alexanderrel (Anne barátjával) már a kezdetektől fogva együtt táncoltunk:) Szóval tartalmas este volt, amiből természetesen a biliárd sem maradt ki. Kifejezetten élmény nézni, ahogy a másik jobbra-balra dülöngélés közben próbálja eltalálni a fehér golyót, miközben számomra teljesen stabil a talaj:). Reggel persze mindenütt feküdtek emberek, mert egyrészt nincs 200 ágy, másrészt nem mindenki találta meg a számára kijelölt szobát:). Hát igen, ilyen egy tipikus barátok partyja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése