Egy félig-meddig jó hétvége

Hát csúfosan elvertek minket a dánok. Az ezüst is szépen csillog, csak amikor mi 26-24-re nyertünk Ålborgban, ők meg 26-23-ra Veszprémben, akkor az tulajdonképp egy gólt jelent. Ezt viszont sajnos 5 év múlva senki nem fogja megkérdezni, hogy no és mennyi volt a különbség, a lényeg, hogy Viborg lett a bajnok. Ettől függetlenül fönntartom, hogy az ETO-nál nincs jobb csapat, mert Görbicz ugye nem játszott:). No mindegy, majd jövőre. Ugyanez vonatkozik a Eurovision-re. Magyar nem volt, viszont az észt testvéreink 6-ak lettek, a norvégok pedig elsők, úgyhogy egy év múlva ilyenkor megyek Zolit látogatni:). Ha pedig még nem lenne elég nemzetközi ez a blogbejegyzés, akkor megjegyezném a szombat esti Asian Sensation-partyt. Mindenkinek be kellett öltözni valami ázsiai cuccba, úgyhogy a szamurájtól kezdve a gésán át a buddháig minden volt. Ja és találkoztam "Anna jóképű bátyjá"-val:). Egyszer láttam róla egy képet és azt mertem mondani, hogy jól néz ki, ezért Anna most egész héten ezzel szívatott, hogy jön ám a bátyja, úgyhogy most bevethetem magam:). Egyébként jófej srác, de annyira hasonlít a tesójára, hogy az valami őrület. Ráadásul szerintem én vagyok a magasabb:P. Szóval lemondtam a lehetőségről, köszönöm szépen. A vasárnapot csupa fölösleges dologgal töltöttük, ugyanis esett az eső és majd szét fagytam a szobánkban is, ma viszont már ragyogó napsütés van és meleg. No a meleget úgy kell érteni - mert tudom, hogy otthon 30 fokok vannak -, hogy olyan 15 fok és nincs szél:). Azért az autóba Dittavel még nem fülledtünk be Århus fele. Út közben fölszedtük Mariannet és leparkoltunk a zenei konzervatóriumnál. Fölszenvedtük magunkat a lépcsőn a két dobbal (amikre semmi szükség nem volt, csak kellett egy állvágy a tehénkolompnak) és bepakoltunk a vizsgaterembe. Annyira bírtam, hogy az összes tanár mosolygott, meg megdícsért minket, meg még meg is tapsoltak. Itt tényleg az az érzése az embernek, hogy arra kíváncsiak, hogy mit tudok és nem arra, hogy mit nem. Komolyan jól éreztem magam a vizsgán - igaz, hogy nem engem kellett bírálniuk, de akkor is. Szívesen megnézném, hogy hogy folyik a tanítás, mindenesetre ha hasonlít erre, amit tapasztaltam, akkor én kijövök MA-ra:). No de visszakanyarodva a højskolehoz, most 3 napon keresztül színházasdi van megint, de nem olyan, mint amilyen a szerepjáték volt, hanem most más dolgokat lehet kipróbálni. Egyelőre viccesnek ígérkezik a dolog:).