Utolsó hetek

No hát az előadásunk nagyon jól sikerült. És a többieké is. Így utólag visszagondolva a pár kicsit unalmas óra és a hajnalig való próbák ellenére meg vagyok elégedve a témahét eme 3 napjával. A képek beszélnek igazából. Nagyon jó ötletek voltak, főleg az érzékelés-színház tetszett. Ha ittak valamit a szereplők, nekünk is inni kellett, amikor WC-re mentek, akkor meg bedobtak közénk egy bűzbombát, hogy érezzük a szagokat, amikor meg fáztak, akkor hideg követ kellett szorongatnunk. Szóval jó ötleteik voltak. A táncosok is jók voltak, meg a doboz-színházasok is. Ők még rímbe is szedték a mondanivalójukat, úgyhogy külön plusz pont. Az dalosok meg nagyon viccesek voltak. A macska és az egér házasságának jól ismert meséjét kicsit átírták, így a "cicalány" folyton megcsalta szegény egeret, aki végül egyedül maradt a lakásban és az "All by myself"-et énekelte. Ők is használtak egy-két szóviccet, pl: mis kat (itt: lány macska) - min skat (én édesem). Este aztán még volt egy játék, de én már eléggé kifáradtam az előző két napban, úgyhogy inkább erőt gyűjtöttem a csütörtökre, amikor is elmentünk Versterhavet-hez, vagyis a nyugati parthoz strandolni. Igen, 22 fokban. Az óceánhoz, ami volt vagy 8-10 fokos. És volt, aki fürdött. Őrület. Lábbal én is belemásztam a vízbe, de az bőven elég is volt:). Pénteken a főtéren zenéltünk, mert pénzt gyűjtöttünk Ghánának, valamint szombaton volt egy aukció is, ahol a még meg sem lévő CD-nket megvette egy srác 10 rugóért!!! No ez volt az a pillanat, amikor eldőlt a már rég megfogalmazott kérdés bennem: a dánok nem normálisak, de jó fejek:). Az esti paraszt-bulihoz viszont egy ilyen hét után már végképp nem volt hangulatom, úgyhogy inkább bedőltem aludni, hogy másnap kipihenten fogadhassam anyáékat. Sikerült. Már vacsi előtt itt voltak, úgyhogy este még el is tudtunk menni sétálni egyet a tó körül. Csak arra az esetre, ha az út alatt nem fáradtak volna el rendesen. Ma meg a város volt a fő téma (közbeiktattam Lukas vizsgáját, amin asszisztálnom kellett), aztán meg tátva maradt a szánk, mert kaptunk egy 510 koronás parkolási büntetést egy olyan dolog miatt, ami az ég világon sehova nem volt kiírva, így még az se lett volna elég, ha dán vagyok, még helyinek is kellett volna lennem! Szóval jól megszívtuk, de tanultunk az esetből, ingyen parkolóba nem állunk többet, mert nem tudjuk, hogy mit kell megnyomni, hogy érvényesítve legyen az ott tartózkodásunk. Szóval inkább fizetünk egy keveset, de ennyi büntetést még egyszer nem szeretnénk. No mindegy. A délután már kellemesebben telt, mert egy fél órás úszás után (most 1 km-t sikerült) elmentünk a Himmelbjerghez. Nagyon szép hely, de a legmagasabb pont még hátra van:).