És valóban. Mindenki lázasan készülődött a szombat esti (nem, nem lázra, hanem) karneválra. 8-kor egy felvonulással kezdtük. A beépített emberek dobokkal elindultak az alsó szinten, aztán mindenki kinn állt a szobájának ajtajában és csatlakozott a felvonulók egyre növekvő seregéhez. Ez azért volt jó, mert így mindenki megcsodálhatta a többiek ruhakölteményeit. Voltak nagyon jó ötletek is, sőt volt akit nem ismertem föl:). No mondjuk ezt annyira nem volt nehéz elérni, mert az előző szemeszter diákjai is itt voltak, őket pedig értelemszerűen nem láttam még soha életemben. De ez nem baj, legalább lehetett új arcokkal találkozni. A felvonulás a nagy előadóban fejeződött be, ahol a délután tanult szambát próbáltuk meg feleleveníteni.
Ezek után megválasztották a legjobb és legrosszabb jelmezeket (a méhecske, a focidrukker és a bohócok nyertek, két srác pedig, akik nem öltöztek be egyáltalán, ők lettek az utolsók), majd két cukorral töltött hordót kezdtünk el felváltva püfölni. Ennek az a lényege, hogy minél többet ütjük, annál gyengébb lesz, végül szétesik és össze lehet szedni alóla a sok-sok nyalánkságot:).
Ezek után fogalmam sincs mi történt kb. fél 12-ig, mert elmentünk a csajokkal biliárdozni és felköszöntöttük Diegot is (20 lett). Mindenesetre mikor visszamentem, már a caféban folytatódott a party. Jó ötlet volt, mert sokkal hangulatosabb hely, mint a nagyterem. Itt a szokásos székes játékba csöppentem (mindig eggyel több ember, mint amennyi szék), aztán pedig tánc és csocsó 3-ig. 3-kor zárás, másnap takarítás. Ez a legjobb rész, kb. háborús katasztrófához hasonlít az egész suli. És persze az én csoportom van beosztva hétvégi takarítóbrigádnak. Mivel én fél 11-ig aludtam (ezzel kihagytam a brunchot - reggeli és ebéd összevonva), így kimaradtam a café takarításból, csak a folyosókba és a konyhába csatlakoztam be. Ezek után pedig.... á, ez már egy új bejegyzés lesz;).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése