Ålborg

Pénteken összeszedelőzködtünk, fölpakoltuk a matracokat és a 3 ládányi kaját a kisbuszba, aztán elindultunk Århusba, hogy fölszedjük Lenát és vele együtt elautókázzunk Ålborgba. Az útra Adricen kívül szerintem senki nem emlékszik, mert mindenki aludt, neki viszont vezetni kellett:). A rendkívül intelligens GPS (british english női hanggal) elkoordinált minket az egyetem... mögé. Ez csak azért volt gond, mert Denis (akivel az egyetem előtt kellett találkoznunk) csak 10 perces telefonos instrukciók után talált meg minket. Megmutatta, hogy hol fogunk lakni, aztán visszamentünk vele a városba szétnézni. Túl sok látnivaló nincs, ugyanolyan, mint az összes többi dán város, csak kicsit talán kaotikusabb: útjavítások, egy irányú utcák tömkelege (szegény GPS lady 2 percenként közölte, hogy "we are calculating"), toldott-foldott aszfalt (igen, kicsit otthon éreztem magam:)), de a parkok szépek és van folyójuk is. Estére mindenesetre nem fáradtunk el, ráadásul csatlakozott hozzánk Jeppe is (tavalyi szemeszterről ismerjük), úgyhogy mindenképp valami mozgalmas dologhoz akartunk kezdeni, így aztán táncversenyt rendeztünk:P. Persze nem normális tánccal, hanem van egy ilyen kínai-távol-keleti játék, ahol... á mindegy, inkább megmutatom:)

Szombaton hajnali 10 órakor már föl is keltünk és meglátogattuk Denist az egyetemen. Mivel igazándiból egyikünk sem tudta, hogy mi is konkrétan az az FDF, aminek mi most segíteni fogunk, ezért tartott nekünk egy kis előadást. Megtudtam, hogy ez egy olyan keresztény szervezet, amely fiatalokat és családokat gyűjt egybe, hogy aztán együtt játsszanak, nevessenek és jól érezzék magukat. Egyszóval programokat szerveznek (két szó - mindegy). Március 29-ére pl. egy nagy összejövetelt, ahol a lényeg az, hogy segíteni kell Indynek, Annának és Jonasnak megtalálni a nagyapjukat (Indiana Jonest), aki be lett zárva valahova. Nyilván sok akadályt kell leküzdeni, mire rátalálnak és nekünk ezeket az akadályokat kellett előkészíteni. Festékszóróval kabátokat festettünk, leveleket hajtogattunk és pecsételtünk, bogarakra betűket rajzoltunk és köteleket daraboltunk. Igazából semmi nagy munkánk nem volt, ők mégis hálásak voltak, hogy segítettünk, ezért kaptunk vacsit:). Amikor hazaértünk, megintcsak a táncolós-nyomkodós ketyeréket vettük elő (valahogy nagyon élveztük ezt a dolgot), aztán filmet néztünk. Eurotrip. No comment... Vasárnap már nem alhattunk olyan sokáig, mert 10 órakor kezdődött a móka. Persze mi sem akartunk kimaradni, ezért részt vettünk a játékokon és begyűjtöttük a szükséges szavakat és információkat, amelyekkel kitölthettük a rejtvényt. Íme egy-két videó: A fociról:

A "mocsárról" és Silviáról: A labdalocsolásról: A napot egy közös játékkal zártuk, aztán irány a szállásra, vacsi és haza. Estére mindenki jól elfáradt, másnap ráadásul reggeli gyűlés, szóval nem kellett sokáig keresni az ágyat:).