Március 14-én, szombaton hajnali 5 órakor beültünk 26-an két kisbuszba és egy kocsiba, és elindultunk Hirtshalsba, ahonnan komppal áthajókáztunk Larvikba. A Skagerrak azért elég széles "szoros" (az út majd' 4 óra), viszont annyi a látnivaló, hogy nem is volt idő bejárni. Végig abszolút plázában éreztem magam: üzletek, kajáldák, szuvenír, kávézók és játszóház a gyerekeknek. Na meg persze a kilátás se semmi: végtelen tenger apró hullámokkal és amikor már közeledtünk a partokhoz, elénk tárult a végtelen fehérség. Megérkeztünk a télbe. Hát még mikor megpillantottuk a Gausta Toppent, ott már több, mint 2 méteres volt a hó! Az első dolgunk persze az volt, hogy beszerezzük a kölcsönzőből a síléceket és síbakancsokat a hétre. Bőven vacsoraidő volt, mire kipakolhattuk a cuccainkat és Fleming körbevezetett minket a helyszínen. Biliárd, szauna, ping-pong, tv-szoba - kicsit se volt ám luxus:). Mi persze nem ebben a nagy épületben laktunk, hanem kisebb faházakban, de pont ettől volt olyan családias a hangulat. Este fél 9-kor tartottunk egy összejövetelt, ahol játékos feladatokkal szórakoztattuk magunkat. A srácoknak pl. időre kellett megenniük egy-egy kenyeret vagy minél több csokigolyót a szájukban tartani, stb. A két "új embernek", Grynek (Fleming lánya) és Paul Eriknek (Jørgen Erik barátja) neveket kellett tanulniuk, hogy a hét hátralévő részében tudják, hogy kikre kell felügyelniük. Hát mit ne mondjak, nem igazán volt szükségünk ringatásra az este:).
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése